



Vyhlásenie o poukázaní 2% z dane
2026. február 9-én került megrendezésre a ,,Poznaj slovenskú reč“ elnevezésű verseny iskolai fordulója, melyen a 3. évfolyamból nyolcan, a 2. évfolyamból egy diák vett részt. Mind a 9 versenyző győzni akart, a háromtagú zsűrinek nagyon nehéz dolga volt. A verseny célja a szlovák nyelv aktív használatának fejlesztése, a szövegértés és szövegalkotás fejlesztése, valamint a kommunikációs készségek erősítése. A verseny egy olyan kihívás, ahol diákjaink nemcsak tudásukat, hanem bátorságukat és szorgalmukat is bizonyították. Büszkék vagyunk minden résztvevőre, hiszen már az is nagy teljesítmény, ha valaki vállalja a szereplést és megméretteti magát egy versenyen.
Iskolánkat a járási fordulón Hegedűs Tobias ( II. SM) és Lábodi Vivien ( III.SM) fogják képviselni.
Gratulálunk minden résztvevőnek! További sok sikert kívánunk a következő fordulóhoz!
Idén is megrendeztük iskolánkban a méltán népszerű Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny iskolai fordulóját. Amatőr szavalóink nagy lelkesedéssel és odaadással készültek a megmérettetésre. A zsűri számos megható, mély érzelmeket közvetítő verset, valamint izgalmas, fordulatokban gazdag prózai művet hallgathatott meg. Az előadásokat a művek értelmezése, a kifejező hangsúlyozás és a tiszta, igényes hangképzés alapján értékelték, így választva ki a legkiemelkedőbb teljesítményeket.
Iskolánkat vers kategóriában a következő diákok képviselik a járási fordulón:
1. Bíró Bulcsú III.A
2. Katona Máté III.SM, Vereš Vanessa Veronika III.B,
3. Benedek Arabella III.B, Fejes Kata Boglárka I.B, Juhos Bence I.A
Próza kategóriában pedig
1. Kúkola Viktória II.HA
2. Tóth Bibiána II.B bizonyultak a legjobbnak.
Minden versenyzőnek szeretettel gratulálunk.
„Nyújts feléje védőkart...“
A magyar nép zivataros századaiban már sokszor ünnepelt, ugyanakkor többször vesztett csatát, számtalanszor várta, hogy a Gondviselés védőkart nyújtson felé – mégis mindannyiszor sikerült összekapaszkodnunk, a balsorsot mindig követte víg esztendő. Magyarságunk támasztópillérei kultúránk és anyanyelvünk. Ezeréves történelmünk során számos kiváló műalkotás született, és születik napjainkban is mindannyiunk örömére. Művészeinknek híre van a világban.
Ma, a magyar kultúra napján a Himnuszt ünnepeljük. Azt a költeményt, azt a dalt, amely mindig megállásra int bennünket, olykor könnyeket csal a szemünkbe, sokszor egy nagy teljesítmény örömével az egekbe emel – de legfőképp összeköt bennünket. Összeköti az alkotót, a befogadót, a szurkolókat, a versenyzőket, a gyermeket, a felnőttet - hidat teremt a különböző hovatartozások között. Nemcsak a piros betűs ünnepnapokon hozza közös térbe a sokféleképpen különböző csoportokat, hanem a bonyolult hétköznapok megoldhatatlannak tűnő helyzeteiben is, amikor nemzeti énekünk első sorait idézve fohászkodunk egy jobb jövőért, egy békésebb világért, jókedvért, bőségért, megmaradásunkért. Hiszen „a nagy világon e kívül nincsen számunkra jobb hely“, ahol még „össze tudjuk rakni a Margitszigetet“, ahol ugyan nem tudjuk, hogy „másnak e tájék mit jelent“, de „tudunk egymásról, mint öröm és bánat“, hiszen „itt ringatták bölcsőnk, itt születtünk“ és „itt élnünk, halnunk kell“, akkor is, ha „vészek hányának“, mert mindig, minden történelmi pillanatban hisszük, hogy „jőni kell, még jőni fog egy jobb kor“, és nem marad más feladatunk, mint „rendezni végre közös dolgainkat“ és „a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés“.
Hálás szívvel köszönjük diákjaink piros-fehér-zöld fényben csillogó műsorát.
Isten éltesse a magyar kultúrát!