Iskolánkban már hagyománnyá vált a jótékonysági sütivásár. Halloweenkor is rengeteg finomságot hoztak a diákok, és karácsonykor szintén nagyon kitettek magukért. A cél az volt, hogy a felajánlott süteményekből minél több adomány gyűljön össze, amelyet a kis Lara gyógykezelésére ajánlunk fel. Az első sütivásáron 285 €, a másodikon 435 € gyűlt össze, valamint a tanárok további 280 €-val járultak hozzá. Így összesen 1 000 €-t sikerült összegyűjteni Bugár Larácska, egy ötéves kislány gyógykezelésére.
Köszönjük mindenkinek az empatikus hozzáállást és a rengeteg süteményfelajánlást! Külön köszönet illeti Álló Mónika tanárnőt és a Grinch-et, valamint segítőit az egyedülálló ötletért és a finom, friss palacsintákért.
A sütivásár mellett az asztalokon az iskolában tanított nyelvek — magyar, szlovák, angol és német — karácsonyi szokásait bemutató tárgyakat is kiállítottak, néhány tájékoztató táblával kiegészítve.
Diákélet
Bár már magunk mögött hagytuk a karácsonyi ünnepeket, a téli szünet derekán mégis jólesik visszatekinteni az elmúlt hetekre. Felidézni, mennyi meghitt pillanat töltötte meg iskolánk mindennapjait, milyen jó érzés volt együtt készülődni, várakozni a karácsony csodájára, figyelmesnek lenni egymással, és őszintén örülni. Az Új Szó mai nyomtatott számában egy átfogó írásban olvashatunk az adventi időszak szépségeiről és közös élményeinkről:
Az ünnep varázsa a közösség erejében
Az ünnepek megélése nem csupán egy kedves hagyomány, hanem közösségformáló erő is – ezt vallják a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola és Középfokú Sportiskola pedagógusai és diákjai. Az adventi időszak itt minden évben különleges jelentőséggel bír: az iskola igazi második otthonná válik, ahol a tananyag mellett a szokások ápolása, a meghitt hangulat megteremtése is kiemelt szerepet kap.
Az impozáns aula már az első decemberi napokban díszbe öltözik. A hatalmas karácsonyfa és a fotófalul is szolgáló Mikulás-sarok barátságos találkozóhellyé változik, ahol a diákok megpihenhetnek vagy közös képet készíthetnek. A kollégium bejáratánál is feldíszítettek egy fenyőfát, amelyre mézeskalács, szalmadíszek, fadíszek és szárított narancsszeletek kerültek – igazi, otthonos hangulatot teremtve.
Elmaradhatatlan program az adventi koszorúkészítő verseny, amelyen évről évre kreatívabb alkotások születnek. Az iskola közös koszorújának első gyertyáját ünnepélyes keretek között gyújtják meg, ezzel is jelezve: a készülődés legalább olyan fontos, mint maga az alkalom.
A közösségépítéshez a jótékonyság is szervesen hozzátartozik. Advent időszakában az intézmény kiemelt figyelmet szentel ennek, egyik legmeghittebb eseménye pedig a közös program a Mentális Sérülteket Segítő Társulás tagjaival. A diákok minden évben meghívják őket az iskolába, ahol közösen szavalnak, kézműveskednek, és szeretettel meg is vendégelik a résztvevőket. Ezek az alkalmak nemcsak a vendégeknek, hanem a diákoknak is maradandó élményt adnak, erősítve az elfogadást és az odafigyelést. A hagyományos sütivásár idén a megszokottnál is nagyobb összefogást eredményezett: a házilag készített finomságok és a helyben, Grinch segédletével sütött friss palacsinták bevételét egy beteg kislány gyógykezelésére ajánlották fel. A vásár az iskola történetének legsikeresebbje lett.
A decemberi hónap egyik legvidámabb pillanata természetesen a Mikulás érkezése. Minden diák apró ajándékot kapott, cserébe pedig az osztályok karácsonyi dalokkal köszöntötték a vendéget. A közös élmények sorát az adventi vásárok látogatása tette teljessé: a tanulók Bécsben, Budapesten, Zakopanében és Győrben is átélhették a téli városok különleges hangulatát, mindezt kirándulás és szakmai gyakorlat formájában.
Nemcsak az iskola, hanem az osztálytermek is díszbe öltöztek. A legszebb dekorációkat verseny keretében díjazták, a termek pedig mesés, klasszikus és modern stílusú díszítésekkel váltak a várakozás időszakának részévé.
Az adventi várakozás csúcspontja a hagyományos évzáró show volt, melynek középpontjában az elsősök avatása állt. A mikulássapkát, manófület, karácsonyi fejpántot vagy vidám szemüveget viselő „gólyák” játékos próbatételek után vehették át az iskola nyakkendőjét, jelezve, hogy teljes jogú tagjaivá váltak a közösségnek. A műsort látványos koreográfiák színesítették, majd az eskütétellel zárult az év utolsó tanítási napja, ezzel kezdődött a jól megérdemelt téli szünet.
Az intézmény példája jól mutatja: az oktatás nem ér véget a tankönyvek lapjainál. A hagyományok ápolása, a jótékonyság és az együtt megélt pillanatok legalább olyan fontosak, hiszen ezek erősítik a közösséget – és maradandó élményt adnak minden diáknak.
Iskolánk hagyományos karácsonyváró rendezvényei közé tartoznak a közeli fővárosokban megrendezett adventi vásárok látogatása. Idén a II.SM és III.SM osztályok diákjai Budapesten jártak. Megtekintették a Szent István Bazilika előtti téren Európa egyik legszebb karácsonyi vásárát, majd meglátogatták a Kossuth Lajos téren az Országházat. Kívülről már többször megcsodálhatták a Duna-part ikonikus épületét, de most végre belülről is láthatták a magyar törvényhozás központját. Szemügyre vehették a Szent Koronát, a magyar festők gyönyörű alkotásait , a festett üvegablakokat, szobrokat. Sétálhattak a parlament díszlépcsőin, megtekintették a kupolacsarnokot, a képviselőházi üléstermet valamint az országgyűlési múzeumot is. Egy élményekkel teli nap után fáradtan tértek haza és már alig várták a másnapot, amikor is az iskola vidám karácsonyi programjával bezárul a 2025-ös év.
Karácsonyi hangolódásra indult az I.HA és az I.A osztály Bécsbe, az egykori monarchia fővárosába, ahol közös történelmünk számos emléke elevenedik meg. Ez volt az osztályok első közös kirándulása, amelynek során a csípős hideg ellenére is sikerült bepillantást nyerni az osztrák főváros adventi készülődésébe, miközben a város meghatározó történelmi helyszíneit is felfedezték a diákok.
A program során megtekintették a Habsburgok egykori téli és nyári rezidenciáit, a lovas szakon tanulók pedig az UNESCO szellemi kulturális örökség részét képező Spanyol Lovasiskola épülete előtt is megálltak. Különleges élményt jelentett Széchenyi István szülőházának felkeresése, valamint a karácsonyi elcsendesedést idéző pillanatok átélése a monumentális Stephansdomban.
A városnéző séta a Graben és a Kärntner Straße ünnepi kirakatai között vezetett, ahol az ízléses dekorációk teremtettek meghitt hangulatot. Útba ejtették a híres Sacher Szállót, megcsodálták az osztrák parlament impozáns épületét, majd a Városháza terén kialakított karácsonyi vásárban az ünnepi illatok, a kézműves portékák és a park interaktív elemei kínáltak kellemes időtöltést.
A nap csúcspontját kétségtelenül a Schönbrunn kastély látogatása jelentette. A Gloriette felől, a ködbe burkolózó estében is kivehetőek voltak a város fényei, a kastély udvarán pedig a díszkivilágítás és a karácsonyfa teremtett különleges látványt. A hagyományőrző vásár kínálatából minőségi kézműves termékek és osztrák ínyencségek közül válogathattak a résztvevők.
Az utazás során Kis Lívia tanárnő számos érdekes, értékes információval egészítette ki a látottakat. A diákok végül a hideg ellenére is gazdag élményekkel, ünnepi hangulatban tértek haza, lelkiekben már a karácsonyra készülődve.
"A jóságról nem tudni, honnan jön. Egyszerűen itt van, és lelkünk küszöbén mosolyog. Nem védekezhetünk ellene. Akármennyire észrevétlen, vagy éppen azért, be kell engednünk őt…” — így írta Szepes Mária. Ebben a gondolatban rejlik minden, amit most érzünk: hiszünk a mesében, a csodában, a jóságban.
Advent idején várjuk az angyalokat — mégis tudjuk jól, hogy az angyalok köztünk járnak. Valójában mi magunk lehetünk azok: mert képesek vagyunk jóságot ajándékozni, szívből jövő szeretettel, figyelmességgel meglepni társainkat. Egy kedves mosoly, egy segítő szó, egy jó szándékú gesztus hihetetlen módon gyönyörűbbé teheti a mindennapokat.
Szeretnénk köszönetet mondani a kollégium diákjainak és kollégiumvezetőnknek, Méhes Renátának az édes meglepetésért. Érezhető volt, hogy a süteményekbe szívüket is belesütötték — ez a gesztus pedig több mint egy kedves apróság: valódi, példaértékű hagyományteremtés, amely összeköt bennünket, és ünneppé varázsolja a hétköznapokat.
„Advent a várakozás ideje” – írja Pilinszky.
Ilyenkor valami láthatatlan, mégis mindent átható csodára figyelünk: a Megváltó érkezésére, a Fény újjászületésére, az Ünnep melegségére, az Együttlét örömére. A napok békésen simulnak egymásba, és lassan fénybe öltözik a lélek.
„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (...) Tisztálkodjál belülről és kívülről.“ –emlékeztet bennünket Márai Sándor.
E gondolatok vezetnek bennünket a rohanó hétköznapokból a bensőséges ráhangolódás felé. Otthonainkat feldíszítjük, szeretettel formáljuk, ám az advent csendes várakozással teli napjait legtöbben második otthonunkban, az iskolában érezzük át. Itt minden apró kiegészítő, minden fény és dísz az ünnep közeledtét hirdeti.
Évről évre újra kitárul előttünk az aula mesés világa: a hatalmas karácsonyfánk az impozáns tér ragyogó ékessége, az adventi koszorú a várakozás csendjére tanít, a karácsonyi sarok pedig megállásra, elmélyülésre hív.
Hálás szívvel mondunk köszönetet Nagy Csápai Éva tanárnőnek és csapatának, akik nemcsak az aula varázsát teremtik meg, hanem gondoskodnak arról is, hogy már az iskola bejáratán belépve ünnepi hangulat öleljen körül bennünket. Az első pillanattól érezzük, ahogy ez a gondosan megálmodott környezet fellobbantja szívünkben a karácsony lángját, és csendesen, finoman átjárja lelkünket az ünnep ígérete.
Ugyanilyen szeretettel mondunk köszönetet Méhes Renáta kollégiumvezetőnek és csapatának, akik a régi idők karácsonyának illatát és hangulatát hozzák vissza közénk. A fenyőillatú porta, a narancskarikás, mézeskalácsos, szalmadíszes élő karácsonyfa a vidéki ünnepek meghittségét idézi. Ez a hagyományt őrző díszlet nemcsak szépséget és stílust sugároz, hanem emlékeztet arra is, milyen fontos megőrizni mindazt, ami értéket és melegséget visz az ünnepbe.
És milyen igazak Márai Sándor szavai: „Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.” Az advent pedig ennek a rendhagyó, lélekemelő varázslatnak a legszebb ideje.
December 3. nem piros betűs ünnep a naptárban, ezen a napon a fogyatékkal élőket ünnepeljük. Ők azok, akik köztünk élnek, kicsit másak, mint mi, és gyakran az élet különböző területein hátrányban érzik magukat. Pedig érzékeny lelkű emberek, akik szeretetre vágynak – és akik talán még nagyobb szeretettel viszonozzák azt.
Az adventi időszak mindig erősebbre hangolja bennünk a jótékonykodás és a mások felé fordulás vágyát. Iskolánk számára ilyenkor különös öröm, hogy vendégül láthatjuk a Mentális Sérülteket Támogató Klub tagjait. Ezeken az alkalmakon új barátságok születnek, váratlan közös pontokra derül fény, és kiderül, mennyi minden köt össze bennünket.
A közös kézműveskedés, a kávézás és a beszélgetés nem csupán az ismerkedésről szól. Sokkal inkább az elfogadásról, az egymásra figyelésről, arról, hogy megérezzük: mindannyian ugyanarra vágyunk—kapcsolódásra, tiszteletre, szeretetre.
Másfajta ünnep ez. Adni szeretnénk, de igazából rengeteget kapunk. Mert néhány perc együttlét után világossá válik, mi az igazi érték: az egymás iránti tisztelet, a figyelmesség, az őszinte emberi jelenlét.
Hálás szívvel köszönöm a kedves, segítő diákok odaadó hozzáállását. Külön szeretném kiemelni Bíró Leila érzékeny és önzetlen közreműködését, aki immár több éve lelkes támogatója ennek a rendezvénynek – és iskolánk diákjaként most utoljára vett részt benne.
Köszönjük, hogy a Mikulás időt szakított ránk, és ellátogatott hozzánk. Hálásak vagyunk az édes meglepetésekért Álló Mónika tanárnőnek, valamint az attraktív és finom falatokért Földes Jolán tanárnőnek és az I. HA osztály diákjainak. Köszönjük a támogató mosolyokat, a kedves szavakat, és mindazt a szeretetet, amely ezt a napot különlegessé tette.
2025. november 11-én iskolánk II.B és II.SM osztálya ellátogatott a Csaplár Benedek Városi Művelődési központba, ahol a Generáció Táncműhely legújabb, látványos táncszínházi előadását tekinthette meg.
A produkció Madách Imre: Az ember tragédiája című művének tizenegyedik színéből merített ihletet, és egy modern kori utazásra hívta a nézőket. Az előadás során a diákok olyan fontos kérdésekkel találkozhattak, mint az emberi lét dilemmái, a hatalom és az irányítás viszonya, valamint az élet értelmének keresése. A darab elgondolkodtató módon hívta fel a figyelmet arra, hogy érdemes újraértékelnünk saját szerepünket és helyünket a világban.
A Diáktanács által szervezett Halloween-nap egyik legkedvesebb programja a „Csokit vagy csalok” kezdeményezés volt, amikor jelmezbe öltözött diákjaink bejárták az iskolát, hogy édességet gyűjtsenek a Speciális Óvoda, Speciális Alapiskola és Készségfejlesztő Iskola tanulói számára.
Technikai okok miatt csak ma adhattuk át az ajándékokat, de annál nagyobb volt az öröm: felejthetetlen élmény volt látni a gyerekek arcán a boldogságot és meghatottságot.
Szívből köszönjük minden diáknak, aki részvételével, figyelmességével és jó szándékával hozzájárult ehhez a megható és nemes akcióhoz – együtt ismét bebizonyítottuk, hogy a közösségünk ereje a jószívűségben rejlik.
