2013. június 9. és 13. között Mészáros Alajos Európa parlamenti képviselő úr meghívásáraellátogattunk az Elzászi régió szívébe, Strasbourg történelmi városába.Látogatásunk jutalomkirándulás volt a TUDOK magyarországi diákverseny felvidéki fordulóján elért első helyezésért.
A vasárnap esti indulást nagy izgalommal vártuk. Tudtuk, hogy hosszú, több mint 10 órás buszozás vár ránk. Átutaztunk Ausztrián és Németországon, valamint érintettük Franciaország keleti részét, majd másnap a délutáni órákban végre megérkeztünk Strasbourgba, az utak városába.
A megérkezésünket követő napon, miután megreggeliztünk szálláshelyünkön, a „Formule 1 Hotel“-ben, elindultunk felfedezni a várost.
A világörökség részeként emlegetett várost, mely az Ill folyó szigetén található, négy irányban gyönyörű csatornarendszer szeli át, aminek köszönhetően számtalan kis híd ível át a víz felett. Hangulatos csatornákon hajózva csodáltuk meg a régi németalföldi építészeti stílusban épült szebbnél-szebb házakat, és közelről tapasztalhattuk meg, hogy hogyan emelkedik a hajó a zsilipeléskor.
A délelőtt folyamán ellátogattunk az Orangerie parkba, amely a város egyik legnagyobb zöldövezetének számít, és sétáltunk a Petit France negyed bájos, favázas házai között.
A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye, amelyek hatalmas üvegkomplexumokként emelkednek ki Strasbourg hagyományos óvárosi épületei közül. A három épület közül az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bíróság épületét kívülről nézhettük meg, viszont az Európa Parlament épületébe meghívást kaptunk.
Az óriási épület a demokráciát megtestesítve áll az Ill folyó partján, felvont zászlókkal hirdetve a csatlakozott tagállamokat.
A parlamentben megfogott bennünket a hihetetlen nyelvi kavalkád. Amerre mentünk, mindenhol más nyelven beszéltek egymással az emberek. A vendégek részére fenntartott hatalmas ebédlőben asztalunk egyik végén franciául, másik végén angolul, szemben velünk olaszul, hátunk mögött magyarul beszéltek.
Ebéd után találkoztunk vendéglátónkkal, Mészáros Alajos képviselő úrral. A jelenlévők kérdéseket tehettek fel neki munkájával és az Európai Unióval kapcsolatban, melyekre ő készségesen válaszoltak.
A beszélgetés után bemehettünk a hatalmas ülésterem látogatói részére, az erkélyre. Minden látogató fülhallgatót kapott, amin keresztül szinkrontolmácsok fordításában. hallgathattuk az éppen folyó felszólalásokat. A teremben szétnézve ismerős arcokat is felfedeztünk, a hazai politika uniós képviselőit.
A napot Strasbourg egy hangulatos éttermében fejeztük be, ahol megkóstolhattuk a a pizzához hasonló „tarte flambe”-t.
Látogatásunk utolsó napján ellátogattunk a Modern Művészetek múzeumába, és megcsodáltuk a Notre Dame katedrálist, amely a világ 6. legmagasabb temploma.
A katedrális érdekessége, hogy a XI. században kezdték építeni, de csak a XV. századra készült el, így az eközben megjelenő összes stílus jegyét magán viseli. Jól megkülönböztethető, hogy az oltárrész még román stílusban épült, különleges freskókkal és aranydíszítéssel. Itt találhatók a legrégebbi, keresztény templomban található festett üvegablakok is. Nem tudtunk betelni a látvánnyal.
A templomban található világóra egyedülálló a maga nemében, amely egyszerre mutatja a hold állását, a csillagok helyzetét és az égi jegyeket. Érdekessége, hogy minden nap 12 órakor 12 apostol vonul el Jézus előtt, ami bárki számára megtekinthető. Minden órában előjön a Halál alakja, és kaszájával üti el az órát.
Az esti órákban még megvásároltuk az otthonra szánt emléktárgyakat, az elmaradhatatlan Elzászt szimbolizáló plüssgólyát, majd felszálltunk az autóbuszra.
Élményekkel gazdagodva és a visszatérés reményében hagytuk el Strasbourgot.
