Három alkalommal megünnepelni a magyar irodalom két nagyszerű alkotójának, Petőfi Sándornak és Madách Imrének a 200. születésnapját - nagyon menő. Egy pulzáló egyetemi campuson versenyezni, új embereket megismerni - nagyszerű érzés. Háromszor többoldalnyi elolvasandó szöveget kapni házi feladatként és örömmel eleget tenni a kötelezettségnek - nem mindennapi vállalás. Fél kilencig a suli épületében lenni, ötletelni, színészkedni, zenélni, együtt teázni, kávézni, a szövegről vitatkozni, összekacsintani – nagyon felemelő, utólag még inkább... Sötétedéskor a kihalt iskolaépületből hazamenni, a technika ördögével megküzdeni és nem feladni – nagy kihívás. Létrehozni valami egyedülállót, valami rendkívülit, újragondolni egy klasszikust, öt percbe sűríteni tizenöt madáchi színt, Ádámként Ádámnak lenni, Viviként Évának lenni, Rékaként Luciferré válni – ez a hétköznapi csoda. Tanárként látni ezt a folyamatot - a legszebb ajándék. A bemutatón a közönséget elvarázsolni a legmenőbb.
Hálás szívvel köszönöm Tóth Ádám (III.D/HA), Kürthy Réka (II.SM), Győri Vivien (IV.D) kitartó munkáját, az irodalomhoz való manapság nem mindennapi kapcsolódását, a végtelen türelmet, az alkotói ötleteket, a technikai felkészülségüket, a mosolyukat, a mindennapi derűt, a közösen átélt örömpillanatokat.
Külön köszönet Ágh Dani (IV.A) profizmusáért, Takács Krisztián (III.D/HA) és egykori diákunk, Komjáti Edina odaadó segítségéért.
Az Alföldiek csapata az országos XII. Legere Irodalmi Versenyen a 4. helyen végzett. A kreatív minielőadások szekciójában most nem ők lettek a fődíjasok, a bemutatón viszont egyértelmű volt, ha lenne közönségdíj, biztosan ők nyerték volna.
Ha kíváncsiak vagytok a kisvideójukra, keressétek meg őket, szívesen levetítik Nektek.
Gratulálok, ez jó mulatság, komoly munka volt!
Kis Lívia, felkészítő tanár